Történelmi áttekintés

I. László magyar király

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Belpolitikája

I. László hatalomra jutása után azonnal hozzáfogott a rendteremtéshez. A tulajdonviszonyok átalakulása ugyanis a lakosság egy részét szolgasorba taszította. E réteg tiltakozása a tulajdon semmibevételében nyilvánult meg: bizonytalanságában elemelt mindent, ami mozdítható volt. "Magyarország főurai megesküdtek, hogy a tolvajt nem kímélik, és el nem rejtik." - olvasható a legelső cikkelyben. A törvények több, mint fele a tulajdon védelmével foglalkozott. Minden lopásért kemény megtorlás járt. Akit lopáson tetten értek, felakasztották. Ha közben bemenekült a védelmet nyújtó templomba, megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Liba- vagy tyúklopásért kitolták a tolvaj szemét, Gyakori büntetés volt a kéz- vagy orrlevágás, a nyelv kitépése. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a nemes (nobilis) kifejezés. A megnevezés azt mutatja, hogy a szabadok társadalmában Szent István óta változások mentek végbe. Az előkelőket vagyoni állapotuk és társadalmi helyzetük tekintetében jelentős különbségek választották el a szabadok tömegeitől. Kiváltságos helyzetüket I. László király törvénye már jogi normává emelte. Legismertebb rendelkezése, hogy aki egy tyúk értékénél többet lop, azt akasszák fel.

Enyhébben ítélik meg a gyilkost, mert csak vagyonelkobzás lesz a része. Ebből látszik, hogy tulajdonképpen nagyobb volt a tulajdon értéke, mint az emberi életé - ez utóbbi esetben a vérdíj érvényes. Kétharmadot adnak a megölt ember rokonainak, egyharmadot a gyilkos feleségének és gyermekeinek. A törvény ismeri a kollektív büntetést, a tolvaj 10 évesnél idősebb gyermekeit szolgaságra vetik. Az egyházi rendű tolvaj büntetése kisebb, mint a világiaké.

Dekrétumának első könyvét 1092-ben adta ki az elnökletével Szabolcson megtartott zsinaton. Híressé vált részlete: "akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek." A magyarországi főpapság és a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett tartott tanácskozás határozatokat hozott, melyekben korlátozták a papok házasságkötését; védték az egyházak vagyonát; rendelkeztek a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről; áttelepítéssel megakadályozták a megkeresztelt izmaeliták - böszörmények - visszatérését a mohamedán vallásra; megtiltották, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak; előírták az egyházi ünnepek, összejövetelek, a böjtök és a templom mellé temetkezés megtartását, a házasságtörők megbüntetését; intézkedtek a külföldről érkező egyházi személyekről; kényszerítették a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjék le; határoztak az apátok és szerzetesek helyzetéről; felléptek a pogány áldozás ellen; szabályozták a tized szedését; tanúk jelenlétéhez kötötték az istenítélet megtartását; korlátozták a sátorban való misézést; büntetendővé tették a nemi erőszakot, az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; rendelkeztek a királyi bíráskodásról.

I. László tehát országlása elején a törvénykezésen keresztül megszilárdította a trónját, s helyreállította az ország belső rendjét. A nádort a király általános helyettesévé, a királyi és az udvari pecsét őrzőjévé tette, aki az uralkodó helyett és nevében bíráskodott. Ezzel megkezdődött a magyar bíráskodás szerkezetrendszerének kiépülése. Mindezek ellenére az azonban bizonyos, hogy I. László uralkodása első éveiben a törvényesen megkoronázott Salamonnal szemben ellenkirálynak tekintendő. A hatalomra jutását követően legfontosabb feladatának ezért a Salamon-kérdés megoldását tekintette. Először tárgyalni kezdett riválisával, majd fegyveresen lépett fel ellene, de így sem tudta felszámolni Salamon uralmát az ország nyugati végein. 1079 telén ugyan Moson várát visszafoglalta Salamontól, de csak 1080-ban sikerült a feszítő kérdést László számára igen kedvezően rendezni. Salamon lemondott a királyságról, s a koronát, ami addig nála volt, átadta Lászlónak. A meghódolásért cserébe Salamon birtokot és jövedelmet kapott, de hatalmat nem. Salamon kényszerű lemondása következtében László megszűnt ellenkirály lenni, s ettől kezdve ő volt az ország egyedüli törvényes uralkodója, s királyként a hatalmon nem osztozott senkivel, hisz országlása alatt nem létezett a korábbi hercegség, a dukátus intézménye. I. László megkoronázásával kapcsolatban a legvalószínűbb, hogy már 1077-ben a Géza-féle görög diadémmal megkoronázták. Egyrészt az a tény, hogy a görög korona az egyik koronaküldő európai nagyhatalomtól származott, másrészt pedig az, hogy ez a diadém már ténylegesen uralkodó király - I. Géza - fejét díszítette, nagyon is alkalmassá tette arra, hogy az új király számára is a hatalom jelvénye legyen. Ezt igazolja az is, hogy VII. Gergely pápa 1079.március 21-i levelében Lászlót a magyarok királyának nevezi. E cím ebben az időben a pápától csak megkoronázott uralkodónak járt. E nézetet erősíti az is, hogy I. Lászlótól tízféle pénzveret maradt fenn, azaz kétévenként bocsátott ki új pénzt, s ezek mindegyike koronázva ábrázolja, tehát ezek közül kettő legalább 1081 előttre datálható. S nagy az eshetősége annak is, hogy 1081-ben, amikor Salamontól visszakapta a régebbi koronát, azzal is megkoronázták. Salamon a király ellen 1082-ben összeesküvést szőtt, ezért a király a visegrádi várba záratta, ahonnan 1083-ban szabadult a szentté avatások alkalmából. Salamon ezután a moldavai besenyőkhöz ment, és élükön 1085-ben betört a Felső-Tisza vidékére, de I. László kiűzte az országból.

Szólj hozzá...

    FaceBook  

    Belépés/Regisztráció

    Bethlen Gábor Alap

    kormany tamogatas
    Bethlen Gábor Alapkezelő által kiírt "Hagyományos népi mesterségek a Bácskában és iskolabusz működtetése" címen 500.000 forintos  támogatást nyert a Szent László Határrendész Közhasznú Egyesület 2017.január 01-től, 2017.december 31-ig.

    Pályázatok

    • Novella pályázati felhívás

      Novella pályázati felhívás

    • Megjelentek a műteremlakások pályázatai

      A MANK Nonprofit Kft. a bérlőkijelölési jogával érintett üresen álló műteremlakások határozott időre szóló bérlésére nyilvános pályázatot ír ki. A műteremlakások bérlésére pályázhat minden olyan alkotóművész, aki már igazolhatóan önálló művészi tevékenységet tud felmutatni és csatlakozott a Magyar Mecénás Programhoz.

    • Városligeti Gyermeknap 2018

      A Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciuma a 2018-as Városligeti Gyermeknap alkalmából rajzpályázatot hirdet hazai általános és középiskolások számára.

    • Műfordítási projektek

      A műfordítási projektek támogatásának fő célja a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítása az Unióban és a Kultúra alprogramban részt vevő országokban, a magas színvonalú irodalmi művek országok közötti forgalmának ösztönzésével, hozzáférésük javításával az Unióban és azon kívül, valamint az új[…]

    • Ne menj el mellette!

      Pályázati cél: Az ifjúság figyelmének felkeltése az örökségvédelem iránt, az örökségi értékek megszeretésének és megbecsülésének kialakítása a települési örökségállomány megismerésén keresztül, a kutatómunka és a népszerűsítő tevékenység fejlesztése, a korosztályok közötti együttműködés erősítése.

    • Én házi kedvencem

      Országos rajzpályázatot hirdet általános iskolás diákoknak az Országos Állatvédelmi Alapítvány az Én házi kedvencem címmel.

    • Verselj Petőfit!

      Válassz egy Petőfi-verset, és szavald el, zenésítsd meg, rappeld el, vagy csak mondd el, milyen érzéseket vált ki belőled!Mindezt vedd fel videóra és küldd el a szavaloverseny300@gmail.com címre, május 6-ig!

    • KINCSTÁR - alkotáspályázat

      Azt mondják, pénz beszél, kutya ugat - de vajon mit mondhat? Tudjuk, a pénz nem boldogít, de jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint. Van, aki a fogához veri a garast, más meg elköltené a Dárius kincsét is. Az[…]

    • Kapcsolódj be a közvetítésbe!

      alkotói támogatás hátrányos helyzetű (elsősorban roma) fiatalok számára

    • Jam for Nature - Zenei tehetségkutató verseny

      Az elmúlt évek sikerére való tekintettel 2018-ban is megrendezésre kerül a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő keretin belül, fellépési lehetőséget teremtve feltörekvő zenekarok, formációk számára.

    LEADER

    kis projekttabla

    Darányi Ignác Terv

    Eszkozbesz SztLaszloHatarrendesz

    Szt László Határrendész Daranyi 1 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 2 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 3 A3

    Statisztika

    Látogatók
    2027
    Cikkek
    815
    Webcímek
    14
    Cikkmegtekintések találatai
    1030955

    Ki van jelen

    Oldalainkat 43 vendég és 0 tag böngészi

    Legújabb felhasználók

    • rostfebsicompnavi
    • waregasembverdowb
    • tergakidisseba
    • miadlintherarolpe
    • emlarosredami

    AZ ÖN IP CÍME