Történelmi áttekintés

I. László magyar király

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Belpolitikája

I. László hatalomra jutása után azonnal hozzáfogott a rendteremtéshez. A tulajdonviszonyok átalakulása ugyanis a lakosság egy részét szolgasorba taszította. E réteg tiltakozása a tulajdon semmibevételében nyilvánult meg: bizonytalanságában elemelt mindent, ami mozdítható volt. "Magyarország főurai megesküdtek, hogy a tolvajt nem kímélik, és el nem rejtik." - olvasható a legelső cikkelyben. A törvények több, mint fele a tulajdon védelmével foglalkozott. Minden lopásért kemény megtorlás járt. Akit lopáson tetten értek, felakasztották. Ha közben bemenekült a védelmet nyújtó templomba, megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Liba- vagy tyúklopásért kitolták a tolvaj szemét, Gyakori büntetés volt a kéz- vagy orrlevágás, a nyelv kitépése. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a nemes (nobilis) kifejezés. A megnevezés azt mutatja, hogy a szabadok társadalmában Szent István óta változások mentek végbe. Az előkelőket vagyoni állapotuk és társadalmi helyzetük tekintetében jelentős különbségek választották el a szabadok tömegeitől. Kiváltságos helyzetüket I. László király törvénye már jogi normává emelte. Legismertebb rendelkezése, hogy aki egy tyúk értékénél többet lop, azt akasszák fel.

Enyhébben ítélik meg a gyilkost, mert csak vagyonelkobzás lesz a része. Ebből látszik, hogy tulajdonképpen nagyobb volt a tulajdon értéke, mint az emberi életé - ez utóbbi esetben a vérdíj érvényes. Kétharmadot adnak a megölt ember rokonainak, egyharmadot a gyilkos feleségének és gyermekeinek. A törvény ismeri a kollektív büntetést, a tolvaj 10 évesnél idősebb gyermekeit szolgaságra vetik. Az egyházi rendű tolvaj büntetése kisebb, mint a világiaké.

Dekrétumának első könyvét 1092-ben adta ki az elnökletével Szabolcson megtartott zsinaton. Híressé vált részlete: "akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek." A magyarországi főpapság és a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett tartott tanácskozás határozatokat hozott, melyekben korlátozták a papok házasságkötését; védték az egyházak vagyonát; rendelkeztek a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről; áttelepítéssel megakadályozták a megkeresztelt izmaeliták - böszörmények - visszatérését a mohamedán vallásra; megtiltották, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak; előírták az egyházi ünnepek, összejövetelek, a böjtök és a templom mellé temetkezés megtartását, a házasságtörők megbüntetését; intézkedtek a külföldről érkező egyházi személyekről; kényszerítették a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjék le; határoztak az apátok és szerzetesek helyzetéről; felléptek a pogány áldozás ellen; szabályozták a tized szedését; tanúk jelenlétéhez kötötték az istenítélet megtartását; korlátozták a sátorban való misézést; büntetendővé tették a nemi erőszakot, az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; rendelkeztek a királyi bíráskodásról.

I. László tehát országlása elején a törvénykezésen keresztül megszilárdította a trónját, s helyreállította az ország belső rendjét. A nádort a király általános helyettesévé, a királyi és az udvari pecsét őrzőjévé tette, aki az uralkodó helyett és nevében bíráskodott. Ezzel megkezdődött a magyar bíráskodás szerkezetrendszerének kiépülése. Mindezek ellenére az azonban bizonyos, hogy I. László uralkodása első éveiben a törvényesen megkoronázott Salamonnal szemben ellenkirálynak tekintendő. A hatalomra jutását követően legfontosabb feladatának ezért a Salamon-kérdés megoldását tekintette. Először tárgyalni kezdett riválisával, majd fegyveresen lépett fel ellene, de így sem tudta felszámolni Salamon uralmát az ország nyugati végein. 1079 telén ugyan Moson várát visszafoglalta Salamontól, de csak 1080-ban sikerült a feszítő kérdést László számára igen kedvezően rendezni. Salamon lemondott a királyságról, s a koronát, ami addig nála volt, átadta Lászlónak. A meghódolásért cserébe Salamon birtokot és jövedelmet kapott, de hatalmat nem. Salamon kényszerű lemondása következtében László megszűnt ellenkirály lenni, s ettől kezdve ő volt az ország egyedüli törvényes uralkodója, s királyként a hatalmon nem osztozott senkivel, hisz országlása alatt nem létezett a korábbi hercegség, a dukátus intézménye. I. László megkoronázásával kapcsolatban a legvalószínűbb, hogy már 1077-ben a Géza-féle görög diadémmal megkoronázták. Egyrészt az a tény, hogy a görög korona az egyik koronaküldő európai nagyhatalomtól származott, másrészt pedig az, hogy ez a diadém már ténylegesen uralkodó király - I. Géza - fejét díszítette, nagyon is alkalmassá tette arra, hogy az új király számára is a hatalom jelvénye legyen. Ezt igazolja az is, hogy VII. Gergely pápa 1079.március 21-i levelében Lászlót a magyarok királyának nevezi. E cím ebben az időben a pápától csak megkoronázott uralkodónak járt. E nézetet erősíti az is, hogy I. Lászlótól tízféle pénzveret maradt fenn, azaz kétévenként bocsátott ki új pénzt, s ezek mindegyike koronázva ábrázolja, tehát ezek közül kettő legalább 1081 előttre datálható. S nagy az eshetősége annak is, hogy 1081-ben, amikor Salamontól visszakapta a régebbi koronát, azzal is megkoronázták. Salamon a király ellen 1082-ben összeesküvést szőtt, ezért a király a visegrádi várba záratta, ahonnan 1083-ban szabadult a szentté avatások alkalmából. Salamon ezután a moldavai besenyőkhöz ment, és élükön 1085-ben betört a Felső-Tisza vidékére, de I. László kiűzte az országból.

Szólj hozzá...

    FaceBook  

    Belépés/Regisztráció

    Bethlen Gábor Alap

    kormany tamogatas
    Bethlen Gábor Alapkezelő által kiírt "Hagyományos népi mesterségek a Bácskában és iskolabusz működtetése" címen 500.000 forintos  támogatást nyert a Szent László Határrendész Közhasznú Egyesület 2017.január 01-től, 2017.december 31-ig.

    Pályázatok

    • Hangfoglaló Program Kollégiuma pályázata

      Pályázati cél: A Hangfoglaló Program keretén belül, a magyar elektronikus zene nemzetközi érvényesülése érdekében, elektronikus zenei műfajba besorolható, elektronikus zenét szolgáltató együttesek, előadóművészek külföldön történő, zenei felléptetésének és kiadványaik népszerűsítésének támogatása (vendégszereplés, koncert, koncertsorozat, turné, promóció).

    • Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiuma pályázata

      Pályázati cél: Pályakezdő, fiatal együttesek, előadóművészek előzenekarként történő élőzenei fellépéseinek elősegítése, ezáltal országos ismertségük növelése.

    • Felelős Társadalomért Program - az egészségért

      A KPMG 2018-ban meghirdeti "Felelős Társadalomért Program - az egészségért" című pályázati programját, amelynek célja az egészségügy területén működő közhasznú szervezetek fenntartható, hatékony és átlátható működésének támogatása.

    • Kastély-mesék-pályázat

      A kiíró nemzetközi pályázatot írok ki kizárólag online anyagok és alkotások online bemutatására, kötetlen témában és műfajban, régészeti-művészettörténeti megközelítésben, főként környezetvédelmi, történelmi, régészeti, néprajzi stb. témában.

    • Lukács Pál Országos Brácsaverseny 2019

      2019. április 27-én lenne 100 éves Lukács Pál brácsaművész, a felsőfokú magyar brácsaoktatás megalapítója. Az évforduló alkalmából a Zeneakadémia Vonós Tanszéke emlékversennyel tiszteleg egykori mestere zenei munkássága előtt.

    • Ifjúsági pályázat - kollázs készítése

      Kollázs készítése bélyeg felhasználásával

    • Mutass jó példát!

      Rajzold le, hogy hogyan tudsz jó példát mutatni a mindennapokban és ezzel örömöt csempészni saját magad és a környezeted életébe.A rajzpályázatra bármely technikával készített rajz, festmény, ragasztott kép, batikolás, montázs, vegyes technika, stb. beküldhető.

    • Miénk a város

      Építsd fel a saját városod! A játék során feladatokat oldhatsz meg, amelyekkel pontokat szerezhetsz. Pontjaid gyarapodásával egy város épül fel úgy, hogy a játék elején még színtelen vonalak kiszíneződnek, fokozatosan felépül az iskola, valamint a város többi épülete is. Több[…]

    LEADER

    kis projekttabla

    Darányi Ignác Terv

    Eszkozbesz SztLaszloHatarrendesz

    Szt László Határrendész Daranyi 1 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 2 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 3 A3

    Statisztika

    Látogatók
    1789
    Cikkek
    822
    Webcímek
    14
    Cikkmegtekintések találatai
    1060294

    Ki van jelen

    Oldalainkat 32 vendég és 0 tag böngészi

    Legújabb felhasználók

    • neucepside
    • taalidisqui
    • fuebracwildwer
    • liochenibbcros
    • holsniwelo

    AZ ÖN IP CÍME